Pacsa nagyközség

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Zala megye
Kistérség: Zalaegerszegi kistérség
Lakosság: 1904 fő
Terület: 22.71 km²
Népsűrűség: 83,84 fő/km²
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 92

Fekvése

Pacsa a Principális-csatorna völgyének keleti peremén terül el, a Zalai-dombság lejtőin. A település kelet-nyugati irányban keresztezi a 75-ös másodrendű főút, amelyre Nagykanizsa felől egy fontosabb, illetve több kisebb, a szomszédos településekkel összekötő mellékút kapcsolódik. Autóbuszok kötik össze Nagykanizsával, Zalaegerszeggel és Keszthellyel. Továbbá a környező településekről érkező járatok is ide tartanak. Pacsa Nagykanizsa–Szombathely vonalon lévő vasútállomása, amely tulajdonképpen Zalaszentmihály területén működik, Zalaegerszeg és Nagykanizsa felől személyvonatokat, Pécs és Szombathely irányából gyorsvonatokat fogad.

Története

Pacsa első említése 1226-ból való. A települést várjobbágyok lakták, akik 1262-ben nemesi címet szereztek. Temploma a 13. századtól működött, és a 14. században további két kápolna épült mellé. Ez jól mutatja Pacsa tekintélyes méreteit, ám mivel a környéken Zalaszabar volt a központi település, mezőváros nem fejlődhetett belőle. 1556-ban a birtokok nagy részére a Chany család tette rá a kezét, azonban 1593-ban a település nagy része a Belowitsokhoz jutott. A 17. században rengetegszer cserélt gazdát, mindazonáltal komoly fejlődést mutatott, többszöri jobbágytelepítéssel lakossága nagyban nőtt. Ekkor honosodott meg a szőlőművelés is Pacsán. Az 1570-es években azonban Pacsa is török kézre került, és ez az 1590-es évekig visszavetette a település fejlődését. Pacsa újratelepedése viszonylag gyors volt, bár a magas adók kis mértékben hátráltatták.

Az 1740-es években szerveződött csak meg az egyház az evangélikusok és katolikusok által lakott településen. Ekkora alakult ki Pacsa vezető szerepe a térségben. Az 1760-as években a jobbágyok többször is előnyös szerződéseket kötöttek a földesurakkal, folyamatosan kedvezőbb feltételeket biztosítva maguk számára. Így a század során folyamatosan gyarapodott a település. 1773-ban azonban egy újabb szerződés született az Esterházy uraság és a jobbágyok között, amely minden, korábban eltörölt terhet előírt a jobbágyok számára. Így az 1870-es évekig mérsékelt volt Pacsa fejlődése. Nagy irányú gyarapodása a Kiegyezés utáni közigazgatási rendszer kiépültének volt köszönhető, illetve a vasút kiépültének. Ekkor Pacsa járásszékhely lett, lakossága nagyban gyarapodott. A századfordulón megindult az iparosodása is. Az 1920-as évekre már gőzmalom, tégla-, sajt-, vajgyár és fűrésztelep működött Pacsán, de az Esterházy és Festetics majorságok is nagyban hozzájárultak a gazdaság élénkítéséhez. Mindazonáltal a lakosság zöme rossz körülmények között élt, így az elvándorlás is megindult az 1930-as évektől. A gazdasági világválság idején többször zavargások törtek ki Pacsán a földesurak és az iparosok ellen. Az 1945-ös földosztás átmenetileg orvosolta a helyi problémákat, azonban a termelőeszközök hiánya miatt folytatódott Pacsa hanyatlása. Bár központi jelentősége megmaradt, a megyén belüli jelentősége nagyban csökkent. Csak az 1990-es években történt infrastrukturális beruházások valamelyest fékezték az elvándorlást.

Sportélet

Focisuli

A községben már több éve müködik az iskola sporttagozata.

Horgászat Íjászat

Már a '90-es évektől aktív íjászélet folyik a községben. 1999-ben a 3-dimenziós íjász Európa Kupa Magyarországi fordulóját itt Pacsán, a Pacsai-tó környékén tartották. Ebben az évben avatták fel az Euroház2000 egyesület íjászpályáját, amelyen a ZAMÍSZ (Zala Megyei Íjász Szövetség) rendszeresen tart íjászversenyeket és bemutatókat.

Nevezetességei

Hegyi kápolna

Következő községek

További községek